-
1 ἔπος
I word, παύρῳ ἔπει in short utterance, Pi.O. 13.98 ;ἐπέων κόσμος Parm.8.52
, Democr.21 ;ἔπους σμικροῦ χάριν S. OC 443
;λόγοι ἔπεσι κοσμηθέντες Th.3.67
: generally, that which is uttered in words, speech, tale,ἔπος ἐρέειν Il.3.83
, etc.;φάσθαι Xenoph. 7.3
, Parm.1.23, etc.; joined with μῦθος, Od.4.597, 11.561.—Special uses,4 word of a deity, oracle, Od.12.266, Hdt.1.13, etc.6 word, opp. deed, ἔπε' ἀκράαντα words of none effect, opp. ἔτυμα, Od.19.565, cf. E.HF 111 (lyr.); opp. ἔργον, Il.15.234, Od.2.272, etc., cf. 11.1 ; (Elis, vi B.C.); opp. βίη, Il.15.106 ; opp. χεῖρες, 1.77 (pl.).II later usages,1 joined with ἔργον orπρᾶγμα Heraclit.1
, A.Pers. 174 (troch.), Ar.Eq.39, etc.;ἔργῳ τε καὶ ἔπει Pl. Lg. 879c
;ἅμα ἔπος τε καὶ ἔργον ἐποίεε Hdt.3.134
;χρηστὰ ἔργα καὶ ἔπεα ποιέειν Id.1.90
.b word in exchange for word, ἀμείβεσθαι, ἀποκρίνεσθαι, of an oracle, Id.Alex.19, Philops.38 ; alsoἔ. δ' ἀμείβου πρὸς ἔ. A.Eu. 586
, cf. Ar.Nu. 1375, Pl.Sph. 217d.c οὐδὲν πρὸς ἔ. to no purpose, Ar.Ec. 751 ; also, nothing to the purpose,ἐὰν μηδὲν πρὸς ἔ. ἀποκρίνωμαι Pl.Euthd. 295c
, cf. Luc.Herm.36 ; τί πρὸς ἔπος; Pl.Phlb. 18d.4 ὡς ἔπος εἰπεῖν almost, practically, qualifying a too absolute expression, esp. with πᾶς and οὐδείς (not with metaphors), Pl.Ap. 17a, Phd. 78e, Grg. 456a, al., Arist.Metaph. 1009b16, Pol. 1252b29, D.9.47, etc. ; opp. ὄντως or ἀκριβεῖ λόγῳ, Pl.Lg. 656e, R. 341b ; laterὡς ἔ. ἐστὶν εἰπεῖν POxy.67.14
(iv A.D.) ; in Trag.,ὡς εἰπεῖν ἔ. A.Pers. 714
(troch.), E.Heracl. 167,Hipp. 1162, once in Pl.,Lg. 967b(s.v.l.).5 ἑνὶ ἔπει in one word, briefly,ἑνὶ ἔπεϊ πάντα συλλαβόντα λέγειν Hdt.3.82
.III of single words, esp. with ref. to etymology or usage, Id.2.30, Ar. Nu. 638, Pl.Prt. 339a, etc.; ὀρθότης ἐπῶν,= ὀρθοέπεια (q.v.), Ar.Ra. 1181 ; ἄριστ' ἐπῶν ἔχον ib. 1161.IV in pl., epic poetry, opp. μέλη (lyric poetry), ἰαμβεῖα, διθύραμβοι, etc.,ῥαπτῶν ἐπέων ἀοιδοί Pi.N.2.2
;τὰ Κύπρια ἔπεα Hdt.2.117
, cf. Th.1.3, X.Mem.1.4.3, Pl.R. 379a, etc. ;ἔπεά τε ποιεῖν πρὸς λύραν τ' ἀείδειν Theoc.Ep.21.6
;νικήσας ἔπος IG3.1020
; ποητὴς ἐπῶν ib.7.3197.9 (Orchom. [dialect] Boeot.), cf. OGI51.37 (Egypt, iii B.C.).b generally, poetry, even lyrics, Alcm.25(prob.), Pi.O.3.8, etc.c lines, verses, esp. of spoken lines in the drama, Ar.Ra. 862, 956, etc.: sg., verse, line of poetry, Hdt.4.29, Pl.Min. 319d ; group of verses, Id.R. 386c, Hdt.7.143.d lines of writing,μυρίων ἐπῶν μῆκος Isoc.12.136
; ἐν ὅλοις ἑπτὰ ἔπεσι παραδραμεῖν, of a historian, Luc.Hist.Conscr.28. -
2 επος
1) словоπαύρῳ ἔπει Pind. — в немногих словах;
ἔ. πρὸς ἔ. Arph., Plat. — слово за слово;ἑνὴ ἔπεϊ πάντα συλλαβόντα εἶπαι Her. — свести воедино и выразить все в одном слове2) слова, речь, рассказ, повествованиеἄγε δεῦρο, ἵν΄ ἔ. καὴ μῦθον ἀκούσῃς ἡμέτερον Hom. — подойди и услышь мои речи;
ἅμα ἔ. τε καὴ ἔργον ἐποίεε Her. — как он сказал, так и сделал;ἔπεα ἀκράαντα Hom. — пустые слова3) (данное) слово, обещаниеτελεῖν ἔ. Hom. — сдержать слово
4) (тж. ἔ. μάντιος Hom.) вещее слово, прорицание Soph., Her.5) изречение, поговорка, пословица(τὸ παλαιὸν ἔ. Her.)
ὡς ἔ. εἰπεῖν Aesch., Arph., Plat. — как говорится, так сказать6) предмет (речи), содержание, смыслπρὸς τί τοῦτο τοὔπος (= τὸ ἔ.) ἱστορεῖς ; Soph. — зачем ты толкуешь об этом?;
τί πρὸς ἔ. ; Plat. — какое это имеет отношение к делу?;οὐδὲν πρὸς ἔ. Arph. — ни к чему, бесцельно7) весть, новость8) стихотворная строка, стих, преимущ. гексаметр(Ὁμήρου ἔ. ἐν Ὀδυοσείῃ Her.)
; pl. ἔπη эпическая, реже элегическая и лирическая поэзия(τὰ Κύπρια ἔπεα Her.; τὰ Ὀρφικὰ ἔπη Arst.)
9) строка ( вообще)(μυρίων ἐπῶν μῆκος Isocr.)
οὐδ΄ ἐν ἑπτὰ ἔπεσι γράφειν Luc. — описать менее, чем в семи строчках -
3 νέος
νέος, α, ον, att. auch 2 Endgn, ion. νεῖος, neu; zunächst – a) von Menschen, jung; von Hom. an überall, im Ggstz von παλαιός, Il. 14, 108 Od. 1, 395. 2, 293; ῥηϊδίως ϑείη νέον ἠὲ γέροντα, 18, 198, vgl. Il. 2, 789. 9, 36, u. so auch dem γεραίτερος, Od. 3, 24, u. προγενέστερος, 2, 29 entggstzt; Hom. vrbdt νέος παῖς, Od. 4, 665, νέοι κοῠροι, Il. 13, 95, νέοι ἄνδρες, wie Pind. Ol. 4, 28 u. öfter; ἐν παισὶν νέος, P. 4, 281; ein bestimmtes Alter nicht bezeichnet; daß es bis in die dreißiger Jahre reicht, folgt aus Xen. Mem. 1, 2, 25; νέοι, Jünglinge, substantivisch, Hes. Sc. 281; bei den Attikern οἱ νέοι, Plat. Rep. III, 401 c u. Folgde; bei Pol. 1, 88, 6 u. öfter = die junge Mannschaft der Soldaten. – Auch Aesch. vrbdt νέας τε καὶ παλαιάς, Spt. 309; νέος δὲ γραίας δαίμονας καϑιππάσω, Eum. 145; παιδὸς νέας ὥς, Ag. 268; ὅδ' ἐστίν – κεῖνος, ὃς τότ' ἦν νέος, Soph. O. R. 1145, öfter; auch εὖτ' ἂν τὸ νέον παρῇ, die Jugend, Jugendblüthe, O. C. 1231; νέος μεϑέστηκ' ἐκ γέροντος, Eur. Heracl. 796, und sonst; νέος γὰρ εἶ, ὦ φίλε παῖ, Plat. Theaet. 162 d; ἀνϑρώποις νέοις, jungen Leuten, Legg. X, 890 a; νέον μειράκιον, Prot. 315 d; ἡμεῖς γὰρ ἔτι νέοι, ὥςτε τοσοῦτο πρᾶγμα διελέσϑαι, Prot. 314 b, wo wir sagen »wir sind noch zu jung«. – So auch im compar. u. superl.; γενεῆφι νεώτερος, Il. 21, 439; γενεῇ δὲ νεώτατος ἔσκον, 7, 153, u. sonst; νεωτέρῳ ἢ πρεσ βυτέρῳ, Plat. Phaedr. 227 c; μὴ νεωτέρους πεντήκοντα ἐτῶν, Legg. VII, 802 b, jünger als 50 Jahre; νεώτατος ϑεῶν, Conv. 195 a; πρεσβύτερος μὲν – νεώτερος δέ, Xen. An. 1, 1, 1; Folgde. – Εὐϑὺς νέου ὄντος, Plat. Rep. VI, 486 b; εὐϑὺς ἐκ νέου, von Jugend auf, Gorg. 510 d; öfter auch von der ψυχή, ἐκ νέας, Rep. III, 409 a; έκ νέων, Gorg. 483 e u. A. – b) auch von anderen Dingen, wie Pflanzen, Od. 6, 163 Il. 21, 38; νέον ἄνϑος, Hes. Th. 988; νέος οἶνος, Ar. Pax 882; auch νέᾳ κεφαλᾷ, Pind. P. 11, 35; νέαν χαίταν, Ol. 14, 22; ὄρεγε γεραιὰν νέᾳ χεῖρα, Eur. Phoen. 104. – c) von Zuständen u. vgl., neu, frisch, sowohl das noch nicht Dagewesene, als das noch nicht lange Daseiende bezeichnend; νέον ἄλγος, Il. 6, 462; νέον ὕμνον, Pind. I. 4, 70; νέαισιν ἑορταῖς, N. 9, 11; ἄεϑλα, Gl. 2, 47; so auch νέοι γὰρ οἰακονόμοι κρατοῦσ' Ὀλύμπου, Aesch. Prom. 149, neue Herrscher; τοὺς νέους ϑεούς, 962, u. öfter in diesem Stücke von Zeus u. seinem Hause, im Ggstz der alten Titanen; Ggstz von παλαιός, ἔν τε τοῖς νέοισι καὶ παλαιτέροις ϑεοῖς, Eum. 691; πόνοι δόμων νέοι παλαιοῖσιν συμμιγεῖς κακοῖς, Spt. 722; neben καινός, Pers. 654; dah. τί χρέος; τί νέον; was Neues, Ag. 85; νέον ἄλγος ἔχει, Soph. Ai. 252; καί τι προςδοκῶ νέον, Phil. 773; νέας βουλὰς νέοισιν ἐγκαταζεύξας τρόποις, Ai. 722; τί νέον κηρύξασα, Eur. Hec. 178, wie νέον τι σημανῶν ἔπος, 217; ἐδόκει τι νέον ἔσεσϑαι, Thuc. 5, 50, u. öfter mit dem Nebenbegriffe des Unerwarteten, Befremdenden; ἄν τι νέον τῳ ξυμβαίνῃ βέλτιον παρὰ τὸν λόγον, Plat. Polit. 294 c; bes. im compar., νεώτερόν τι ποιέειν, Neuerungen machen, Her. 5, 19, wie νεώτερα ἔπρησσε πρήγματα, 6, 74; νεωτέρων ἔργων ἐπιϑυμητής, 7, 6; gew. von Reuerungen im Staate, Thuc. u. Folgde; vgl. noch νεώτερόν τι δρᾶν, Ar. Eccl. 338; τί νεώτερον γέγονεν; Plat. Euthyphr. i. A.; Sp. – d) wie Eur. vrbdt ἄφρων νέος τ' ἦν, I. A. 489, ἡ 'μπειρία ἔχει τι λέξαι τῶν νέων σοφώτερον, Phoen. 533, so wird auch sonst das Jugendliche nicht bloß als unerfahren (νέος περὶ λόγους, Plat. Phil. 13 c u. nachher νεώτεροι φανούμεϑα τοῦ δέοντος), sondern auch als das Leidenschaftliche, Uebereilte bezeichnet, πῶλος νέος καὶ ὀξύς, Plat. Gorg. 463 e, Sp. – Adverbial wird νέον gebraucht, neuerlich, jüngst. nur eben, παῖδα νέον γεγαῶτα, Od. 19, 400. 20, 191, öfter; τοὺς ἥκοντας ἐκ μάχης νέον, Aesch. Ag. 1608; ἅπας δὲ τραχύς, ὃςτις ἂν νέον κρατῇ, Prom. 35; Soph. O. C. 1775 u. sp. D.; bei Her. stehen τὸ νέον u. τὸ παλαιόν einander gegenüber, 9, 26, u. er braucht auch ἐκ νέης adverb., von neuem, 1, 60. 5, 116. Später ist νεωστί geläufiger. – Außer den schon angeführten Vergleichungsgraden νεώτερος, νεώτατος, ist später ion. νειότερος; – νέατος und νείατος s. besonders.
-
4 αἰνέω
αἰνέω (αἰνέω, -εῖ, -έοντι codd.: αἴνει; αἰνέων; αἰνεῖν: fut. αἰνέσω; αἰνήσειν: aor. αἴνησα, -εν, -αν; opt. αἰνήσαις; αἰνῆσαι: med. αἰνεῖσθαι codd.)a praiseαἰνήσαις ἓ καὶ υἱόν O. 9.14
αἴνει δὲ παλαιὸν μὲν οῖνον O. 9.48
“ ἐντὶ μὲν θνατῶν φρένες ὠκύτεραι κέρδος αἰνῆσαι” P. 4.140 [ αἰνέοντι codd.: ἐπαινέοντι Byz. P. 5.107]κεῖνος αἰνεῖν καὶ τὸν ἐχθρὸν παντὶ θυμῷ σύν τε δίκᾳ καλὰ ῥέζοντ' ἔννεπεν P. 9.95
αὐτὸν μὰνσεμνὸν αἰνήσειν νόμον N. 1.72
ἕπεται δὲ λόγῳ δίκας ἄωτος, ἐσλὸν αἰνεῖν N. 3.29
οἷον αἰνέων κε Μελησίαν ἔριδα στρέφοι N. 4.93
[ ἀγαθοῖς μὲν αἰνεῖσθαι (codd. contra metr.: ἀγαθοῖσί μιν αἰνεῖσθαι coni. Mingarelli: ἀγαθοῖσιν ἐπαινεῖσθαι Schroeder.) N. 11.17] τὸναἰνεῖν ἀγαθῷ παρέχει I. 8.69
σοφοὶ δὲ καὶ τὸ μηδὲν ἄγαν ἔπος αἴνησαν περισσῶς fr. 35b. σὲ δ' ἐγὼ παρά μιν αἰνέω μέν, Γηρυόνα fr. 81 ad Δ. 2. ἄλλα δἄλλοισιν νόμιμα, σφετέραν δ' αἰνεῖ δίκαν ἀνδρῶν ἕκαστος fr. 215. 3. esp. of Pindar's own hymn,νιν αἰνέω μάλα μὲν τροφαῖς ἑτοῖμον ἵππων O. 4.14
ἄνδρα παρ' Ἀλφείῳ στεφανωσάμενον αἰνέσω πυγμᾶς ἄποινα O. 7.16
παῖδ' ἐρατὸν δ Ἀρχεστράτου αἴνησα O. 10.100
ἄνδρα δ' ἐγὼ κεῖνον αἰνῆσαι μενοινῶν P. 1.43
φίλον ἐς ἄνδρ' ἄγων κλέος ἐτήτυμον αἰνέσω N. 7.63
αἰνέων αἰνητά, μομφὰν δ' ἐπισπείρων ἀλιτροῖς N. 8.39
add. inf.,αἰνέω καὶ Πυθέαν ἐν γυιοδάμαις Φυλακίδᾳ πλαγᾶν δρόμον εὐθυπορῆσαι I. 5.59
b approve ἄλλον αἴνησεν γάμον κρύβδαν πατρός agreed to P. 3.13 τὺ δέ, Διοδότοιο παῖ, μαχατὰν αἰνέων Μελέαγρον, αἰνέων δὲ καὶ Ἕκτορα Ἀμφιάρηόν τε, εὐανθἔ ἀπεπνεύσας ἁλικίαν (ζηλῶν Σ. emulating) I. 7.32c frag. άινειτ[ P. Oxy. 2447. fr. 13.
Перевод: с греческого на все языки
со всех языков на греческий- Со всех языков на:
- Греческий
- С греческого на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий
- Русский